Segesváron mindenképp érdemes eltölteni egy teljes napot erdélyi kirándulásunk alkalmával, mert ez a Maros megyei városka az értékes épített örökségével, festői utcácskáival, UNESCO-világörökséghez tartozó, mai napig lakott középkori várnegyedével nemcsak a régióban, hanem az egész országban egyedülálló. Ám ha többnaposra tervezzük a kirándulásunk, akkor sem fogunk abba a problémába ütközni, hogy nincs elég program a környéken: már csak a legjobb vendéglők és szórakozóhelyek végiglátogatása is többnapos misszót jelent ebben a pezsgő kisvárosban.
A segesvári látnivalók között vitathatatlanul az első helyen Erdély legfestőibb középkori várnegyedét említhetjük. Már első látásra is kitűnik avatatlan szemek számára is, hogy a város a középkorban egyike lehetett Erdély legfontosabb városainak. A vár egy dombocskára épült, és kiváló kilátás nyílik innen a Küküllő-menti városra, amely körbenőtte az egykori belvárost, valamikor azonban mindenki a várfalakon belül lakott, és a magas fekvésének köszönhetően jó messziről lehetett látni, hogy ellenség közeledik.
A várnak egykor közel húsz tornya és bástyája volt, ezekből kilenc a mai napig épen áll. A várfal hosszúsága közel 1 kilométer. Segesvár szimbóluma az Óratorony, amelynek kapuja a vár főbejárata is egyben. Ma az egyik múzeumnak ad helyet, mint ahogyan a többi épen maradt bástya nagy része is. Népszerű látnivaló Drakula Háza is, azaz Vlad Tepes vajda egykori szülőháza, amelyben napjainkban múzeum és étterem üzemel.
A vár alatt található az 1642-ben épült Diáklépcső: nagyon sok diák ezen a lépcsősoron át mászott fel a Várhegyen található szász iskolába. A 178 lépcsőfokon emelkedő fedett lépcsőházból kilépve a Várhegyen találjuk magunkat, pontosan a Joseph Haltrich Elméleti Líceumnál, mellette a Szent Miklós gótikus Hegyi-templom és a mögötte elterülő temető. A Diáklépcső védettséget nyújtott nemcsak a kedvezőtlen időjárás, hanem a történelem során erre haladó ellenségek elől is. Ma már a turisták egyik legjobban kedvelt fotóhelyszíne. Kihagyhatatlan látnivaló még a régi megyeháza, amelynek közelében áll Petőfi Sándor költő mellszobra; további középkori templomok; a keskeny macskaköves utcácskák régi, színes épületei, amelyek minden évszakban mintha egy elvarázsolt helyre repítenének.
Segesvár nagyon népszerű turisztikai célpont, egész évben látogatják külföldi és belföldi turisták egyaránt. Az egyik legnagyobb rendezvény a Segesvári Középkori Fesztivál, amelyet nyáron tartanak, tavaéy volt a 28. kiadása. Amúgy a vár területén a fesztivál alatt csak kézműves termékeket lehet forgalmazni, a vásári bóvlit, műanyag játékokat, szuveníreket több éve kitiltották, az étel és ital kategóriában is csak a fagylaltot, kürtős kalácsot és üdítő italokat lehet forgalmazni, a pecsenyesütők és sörsátrak csak a falakon kívül, a vár alatt működhetnek. A fesztiválon fotó- és képzőművészeti kiállítások, zene, tánc, színházi és bábszínházi produkciók szoktak lenni, de az egyik leginkább várt attrakció minden évben a középkori lovagok bemutatkozója, a lovagi torna, és a középkori vásári mutatványosok előadásai.
De Segesvár nemcsak nyáron vagy a melegebb időszakban csodás: sőt, ha télen látogatunk el ebbe bűbájos városkába, megleshetjük titkait, azt az arcát, amelyet főszezonban esélyünk sincs látni. Ilyenkor világossá válik, hogy Segesvár nemcsak turistaattrakció, hanem egy élő, lélegző, élhető város, ahol a várnegyedben lakók számunkra különleges, de számukra megszokott mindennapi élete kerül fő fókuszba. Ugyanakkor Segesváron is remek téli wellness-lehetőségek vannak az ezt kínáló szálláshelyeken, lehet túrázni a Breite fás legelőre, sétálni a környéken, szóval egy minden szempontból teljeskörű kikapcsolódást célzó vakációt bátran tervezhetünk többnaposra is.